2018. január 11., csütörtök

......ஜ♥Bukottan♥ஜ......"... ha szól az ének, álmodom a világot - Veled...





~Bukottan~
Amikor lemondunk az álmainkról és megtaláljuk a békét, van egy rövid nyugodt időszakunk . De a halott álmok elkezdik gyötörni a bensőnket, és tönkreteszik a környezetünket is. Amit el akartunk kerülni a harcban - a csalódást és a vereséget -, az lesz gyávaságunk kegyetlen hagyatéka. Te magad vagy az az erő, amely életre hívja a történéseket - a jót, a rosszat egyaránt. Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek: helyes gondolkodással a szerencsét idézed meg, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre. Rajtad múlik, bearanyozod-e napjaidat vagy feketére fested magad körül a világot.
~Bukottan~






~Bukottan~
Nem vagyok jó ember, se rosszNem haragszom, s nem vádolok Nem érzem izét az édes bűnnek Nem értem, miért vagyok hűtlen…. Minden kívánságom szinte valóra váltják, Szeretnek, s nem eresztenek…. Némán állok elébe a jövőnek, Gyertek évek, gyertek…jöjjetek…. De mégis felteszem magamnak Az egy kérdést, mi bennem marad Miért érzem ezt a kint, a vágyat Melynek tárgya nem Ő, TE vagy. Nem bírok már vidámnak lenni, többé már nem őszinte a mosoly nem szívből jön az ölelés, a csók mert nem tiéd, nem tőled kapom volt egy napom, tán percem hogy megfontoljam életem de gyáva voltam, nem bíztam benned s tán önmagam hűsége is oda lett nem jön vissza a pillanat esélye félő, a vágyad már tovaszállt itt voltál, éltél bennem s meghagytad szíved lenyomatát bíztam abban a csalfa hitben engem semmi el nem tántorít eltervezett szép remények valóra váltják majd álmaim és most kérdem önmagamtól könnyekkel küszködve, csendesen milyen álmok, mely vágyak azok melyek szertefoszlanak íly hirtelen új az érzés és új a bánat ez mind, mi most bennem él egy vágy hajt percről percre hozzád bújni, ölelni még védj meg a holnaptól s a mától mert harc dúl bennem hevesen szaggat a kín, fáj az érzés Szeretlek,…. erről nem tehetek Mert mi más fájhat ennyire Mitől szomjazom… Miért nem jön álom a szememre S mitől fázom oly nagyon Miért van az hogy nélküled Értelmetlen minden Tegnap még volt egy életem Ma már romba dőlt, nincsen Mert nélküled nem élet Csak a percek múlnak csendben S míg én néma vagyok s tán vak Te már nem leszel itten..
~Bukottan~





~Bukottan~
Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy elmondd, amit el kell mondanod? Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy megtedd, amit meg kellett volna tenned? Mondd, mondd, mit teszel, ha hibázol, újra és újra, és nem lesz rá lehetőséged, hogy jóvá tedd? Mondd el, mire vársz, hogy lépj, hogy boldog légy? Miért élsz tovább úgy, ahogy soha nem akartál? Mondd, mit ér az élet, ha a boldogság messze jár? Mit érnek az évek, ha nem hiányzik, aki vár? Mondd el, mit kellett volna tenned, és mondanod, ha lett volna még egy holnapod?.
~Bukottan~